JUzer EXpiriensz

Szoftver és ember kapcsolatával foglakozik Bővíz László felhasználó-élmény specialista akitől megtudjuk többek közt azt is, hogy a felhasználók nem olvasnak dokumentációt és miért nem szerencsés, ha a programozó egyben UI designer is.

Ön használhatósági specialista (szoftver ergonómus), pontosan mit jelent ez? Mióta foglalkozik ezzel?

Szoftverfejlesztési projektekben dolgozom használhatósági szakértőként. Szokás még felhasználó élmény tervezőnek is hívni, angolul UX designer. A feladatom, hogy megtervezzem a szoftver és ember kapcsolatát megteremtő részeket. Jelentős üzleti értéket képvisel, ha ez a kapcsolat harmonikus, jobban szeretik és vásárolják az ilyen a szoftvereket. Ez egy viszonylag új szakma ezért furcsa lenne, ha azt mondanám, hogy amióta számítástechnikával foglalkozom azóta ez tölti ki az életem, bár lenne benne igazság. Körülbelül tizenöt éve foglalkozom felhasználói felületek tervezésével és készítésével.

Miben tér el a felülettervezőtől?

Az ember és gép kapcsolatát lehetővé tévő részeket interfészeknek hívjuk, ami felületet jelent. Ha ebben a jelentésében használjuk akkor nem tér el. A modern operációs rendszerek lehetőségeit kihasználó grafikus felhasználói felületek tervezését is szokás felület tervezésnek hívni, ez lényeges része a munkámnak, de korántsem fedi le az összes feladatom. A szoftver ergonómus dolga, hogy felmérje, kutassa és érvényesítse a felhasználók igényeit, szinkronba hozva a vállalkozás céljaival.

Hogyan látja, igénybe vesznek-e ilyen szakembert a fejlesztők?

Idehaza még kevesen, inkább csak a nemzetközi piacokon mozgók, de külföldön már sokkal inkább. Ha egy szoftver olyan dolgot tud,

Ritkán örvendeztetik meg a webfejlesztő szakmát magyar nyelvű szoftver használhatóságról szóló könyvvel, de ma egy ilyen nap van.

A Typotex kiadó Jakob Nielsen könyvéből és interneten közölt írásaiból szerkesztett egy hiánypótló művet, melyhez Rung András kollégámmal több helyen is hozzáírtunk egy-egy kisebb nagyobb komment erejéig.

Alább szemezgettem pár különlegességet a tartalomból a teljesség igénye nélkül:

• Miért ne használjuk a legújabb technológiákat?
• Hogyan írjunk újságíróknak?
• Letisztult grafikai tervezés: hitelesség
• Az alacsonyan iskolázott és az idős felhasználók védelme
• A tíz legrosszabb blog tervezési hiba
• A felhasználó vezetése
• A legutálatosabb reklámokról
• Keresőmotoros láthatóság: beszéljünk a felhasználó nyelvén!
• A tíz legtöbb haszonnal járó tanács egy weblap áttervezéséhez

Igen ritka az olyan esemény, ahol a használhatóságról, szoftverergonómiáról és ezek határterületeiről magyarul, közvetlen a szakma képviselőitől hallgathatsz előadásokat. Ilyen a világon évente egyszer megrendezett használhatóság napja (World Usability Day), melynek hazai rendezvénye is lesz november 9-én.

Gyere el Te is!
Időpont, helyszín, részletek itt: A használhatóság napja 2011: szakmai est

A legrosszabb ablakos felületek, amikkel eddig valaha találkoztam. Annyira durvák, hogy nem lehet szó nélkül elmenni mellettük. Az alábbi képernyőképek nem fiktívek, hanem valódi, ma magyarországon árusított és használt szoftverekből vannak. Elemzésükre végtelen idő hiányában most nem vállalkoznék. Különben is a rosszullét kerülget, amikor rájuk pillantok... bár ez az én bajom. Hogy valami pozitívat is mondjak, egy hasonló gyomorrontás ébresztett rá anno a felismerésre, hogy érdemes lenne a felület tervezés tudományával foglalkoznom.

Bemelegítő ábra. Ezt az ablakot ugyan el nem hagyod (részlet):

Mozifilmek ajánlóit böngésztem. Jól néznek ki a rövid jelenetek, sokkal jobban, mint a való életben, vajon miért?

A szereplők életében

• nincsenek reklámok (kivéve néha egy-egy szponzort)
• nem néznek TV-t
• nem végeznek fenntartó tevékenységeket (pl: takarítás)
• nem töltenek időt munkába járással
• anélkül szól körülöttük a zene, hogy fülhallgató lenne a fejükön

Legszembetűnőbb a reklámmentesség. Kedvemre való lenne, ha bevezetnék a közterületek ilyen szennyezésének betiltását. Akárhogy, de ez is környezetszennyezés.

Hasonlóan cselezi be az IKEA áruház a vásárlóit egy nem létező illúzióval. Az áruházban berendezett lakások néhány igen lényeges dologban különböznek a valódiaktól:

Mennyibe kerül a rossszul használható szoftver?
Irtó sokba, csak nehéz kiszámolni.

Friss esemény, hogy a BKV háromezer dolgozójának duplán utalta a fizetését. Az egyik gépen elindították az átutalást, az még nem fejeződött be, mire elindították a másikon is. Dilettáns hiba, ha egy szoftverrendszer normális körülmények között képes ilyen működésre. Anélkül, hogy ismerném a pontos körülményeket, nézzük milyen ablakok felbukkanása vezethet ilyen kellemetlen helyzethez.

Várjunk, várjunk,... de meddig?

Az emberi faj sok tekintetben semmit nem változott az elmúlt 50 vagy akár 50.000 évben. A használhatósági tervezés alapelvei, az emberi magatartás, észjárás és érzelemvilág képességeire és e képességek korlátaira vannak felépítve. A szakma kiindulási kérdése, amire szüntelenül keressük a választ, hogy "Hogyan mérjük és hogyan értelmezzük az emberi viselkedést?"

Bár a technológia folyamatosan új lehetőségeket vonultat fel, új szabályokat igyekszik bevezetni az ember-számítógép kapcsolatába (pl: kicsi mobil eszközök), ettől még a dizájn, az ember számára tervezés szabályai és módszerei univerzálisak, rendszerektől függetlenek maradnak. A szoftver-használhatóság, mint tudomány akkor változik jelentősen, ha az emberi viselkedés maga változik.

Kivéve egyetlen különleges esetet,

A használhatóság témakörében felbukkanó idegen nyelvű, többnyire angol kifejezések magyarázatai és szakmai fordításai - a magyar szoftverergonómus közösség közreműködésével.

(folyamatos szerkesztés alatt)

affordance:

• affordancia
• használati mód sejtetés
• késztetés keltés
• funkció kelletés, mentális fogantyú (humorosan)

Egy dolog, (pl: tárgy, környezet, képernyőn megjelenő elem, stb.) azon érzékelt vagy valós jellemzője, mely utal rá, hogy a dolgot hogyan lehet használni. A nagy affordancia erős jelzést nyújt a dolog működtetési lehetőségére. Pl.: Egy fogantyú az elfordítására, egy labda az eldobására vagy a pattogtatására, míg egy nyílás valaminek a beillesztésére sugall magáról lehetőséget.

breadcrumb:

• nyomvonal
• navigációs ösvény
• kattintási útvonal
• kenyérmorzsa (helytelen)

Visszaút iránya egy webhely útvesztőjében. A szó valószínűleg a Jancsi és Juliska meséből is ismert módszeren alapszik, amikor az erdőben bolyongó gyerekek kenyérmorzsát (innen az angol név) szórnak maguk után, hogy visszafelé lássák merről jöttek. Ugyanezt a célt szolgálja a weblapokon használt "Navigációs ösvény".

mockup:

• makett
• felület modell

Felhasználói felület terve, ábrázolása.

usability:

• használhatóság
• használati érték

user experience:

• felhasználói élmény
• a használó tapasztalása

user interface:

• felhasználói felület

site ID:

• Webhely jelölő

A weblap egyedi emblémája, logója, ami egyértelműen jelzi a látogatónak, hogy az interneten belül éppen hol tartózkodik. Jellemző helye a bal felső sarok. Kattintásra a kezdőlapra vezet.

wireframe:

• szerkezeti vázlat
• drótváz

Felületterv szerkezeti rajza. A különböző tartalmi alkotórészek egymáshoz viszonyított elhelyezkedését mutatja.

Íme egy pofonegyszerű használhatósági alapelv, aminek hasznát veheted. Próbáld ki egy tárgyaláson, ahol nem akarnak kellő hangsúlyt fektetni a felhasználó szempontjaira! Vesd be bátran, ugyanis megcáfolhatatlan! Mivel az ember alaptermészetéből következik, nem könnyű találni érvet, ami ellenkezik vele. 

Ha valami jelentős időráfordítást igényel — még ha valójában nem is, de a felhasználónak azt sejtetjük, hogy igen — akkor biztosan nagyon kevesen fogják használni.

Az alapelvnek igen változatos következményei vannak weben és nem weben egyaránt:

Tömör kutatási adatok hat pontban azok számára, akik hezitálnak, hogy érdemes-e foglalkozniuk a használati élmény szisztematikus tervezésével:

• Minden egyes forint, amit a könnyű használhatóság elérésébe fektetsz,
  10-100 Ft körüli többletbevételt eredményez.
  (IBM)
   
• A használhatósági célok egyben üzleti céljaid is.
  A nehezen használható webhelyed frusztrálttá teszi ügyfeleidet, elapasztja a bevételed és errodálja a márkád megitélését.
  (Forrester Research)
   
• Online boltodban eladásaid 50% százalékáról mondasz le, amikor a vevők nem tudják használni a weboldaladat.
  (Alertbox)
   

Nemrég arról beszélgettem fejlesztőkkel, hogy mennyire nem jut idejük a használhatósági problémák kijavítására. Lélekben szépen lassan elveszítik a kapcsolatot hús-vér felhasználóikkal, mert teljes energiájukkal arra koncentrálnak, hogy időre készen legyen az ígért funkció. Egyetlen dolgot tartanak szem előtt: csinálja a program azt, ami a szerződésben vagy a release tervben elő van írva. Mindegy hogyan, csak működjön. A depresszív hangulat akkor szokott kezdődni, amikor bemutatják a megrendelőnek az első verziót.

Megújulása előtt az iwiw megjelenése és használhatósága olyan borzalmas állapotban volt, hogy nem akartam írni róla, mert pillanatok alatt letargiába ejtett elvéve minden pozitív gondolatomat a világról.

Áprilisban átalakították és azóta egy küllemében rendezett, a navigációt és funkcióit jól csoportosító felhasználói felülettel ellátott iwiw-et látunk viszont.

Előre szólok, hogy most kekeckedő és maximalista módba kapcsolok, hogy megmutathassam néhány még meglévő ergonómiai hibáját.

Valami van, de még mindig nem az igazi. Legutóbbi elemzéseim óta változásokkal állt elő a két legnagyobb könyváruház. Szemezgessünk kicsit az alexandra(pötty)hu-n történt átalakításokból, ott szembetűnőbb a helyzet!

A jól használható szoftverek készítésének sok olyan apró trükkje van, amelyek alkalmazásával elkerülheted a nagy baklövéseket. Van egy gombos baki, ami apróságnak tűnik ugyan, de hatalmas kárt tud okozni, különösen ha veszélyes körülmények között fordul elő. Ezt mutatom meg most.

Képzeljük magunk elé egy modern repülőgép műszerfalát. Leszállás következik, mi vagyunk a pilóták és ezt látjuk:

Ki akarjuk engedni a kerekeket, rutinművelet, minden oké, megnyomjuk a gombot. A kerekek előjönnek, a gomb benyomva marad.

Rendszeresen elrakom a papírokat, amiknek csak az egyik oldalára nyomtattam. A halom gyűlik, mégis alig használok belőle. Mi lehet a probléma? Nézzük szakmai szemmel a nyomtató használatom mentális modelljét

• A nyomtató messze van
• Nem megyek oda nyomtatás előtt, hogy használt papírt rakjak bele. (és itt meg is halt papír-újrafelhasználási törekvésem)
• Előre ki kellene számolnom, hogy hány lapra fogok nyomtatni és annyit belerakni. Eggyel sem többet, mert azt az utánam jövő fogja megkeserülni

A megoldásra Tóth-Czifra Zoltán egy ragyogó ötlettel szolgál

Dizájn cserével nem valószínű, hogy rendbe lehet rakni egy rosszul használható oldalt. A felhasználóbarát működéshez a látogatók gondolkodásához passzoló információs szerkezet teremt stabil alapot. Ha az rendben van, akkor később már el sem lehet rontani.

Az emberek fejében élő gondolati modellek évtizedek alatt alig-alig változnak, a használati élmény tervezése pedig épp ezekre alapoz. Gombnak hívunk egy képernyőn kattintható elemet, holott már semmi köze sincs a valódi gombokhoz. Az analógia mégis működik.

bookline.hu

Mindjárt az első benyomás, hogy vannak szabad terek. Szellős az oldal, szemnek jóleső a feltérképezése. Nem lennék meglepődve ha kiderülne, hogy a Bookline webhelyét készítő csapatban használhatósági szakember is részt vett.

Az ajánló felülete domináns méretű, figyelmet követel. Tartalma folyamatosan változik és mindíg emberek szerepelnek rajta könyvborítók helyett. Mivel a főoldal érkeztető oldal (landing page) is egyben, ennek a reklámnak itt jó helye van.

A Bookline főfelirat mellett a "/könyv" kiegészítés egyértelműen jelzi, hogy mi az oldal lényege. Mivel a cég neve nem magyar, szükség van erre az apróságra a fejtörő mentesség érdekében. Kis piros pont máris beírva.

Soha ekkora szívességet szakíró még nem tett, mint Steve Krug. Tömören, tele képekkel, csak a lényegre koncentrálva mindenre megtanít, amit egy halandónak tudnia érdemes a weboldalak értelmes kialakításáról. Mindezt annyira szórakoztató stílusban, hogy garantáltan nem rakod le a harmincadik oldal után.

A kötet tipográfiai kivitelezése már önmagában iskolapéldája a használhatóságnak. Jól megválasztott betűfajták, hangsúlyos tagolás, világító címsorok és érthető ábrák teszik gördülékennyé az olvasást.

Kicsit még Alexandrázunk!

A Keresőben meg kell adni, hogy címben, szerzőben vagy egyebekben keresünk.
Valószínűleg valami technikai szempontból született így, mindenesetre egyáltalán nem szolgálja a könnyű használatot. Ne kelljen semmilyen adatkategóriát kiválasztani, hanem keressen mindenben. Ha sok találat lesz, akkor majd úgyis tovább szűkít a látogató, de sokkal valószínűbb, hogy egyből rálel valami számára érdekesre. Az összetett keresés alig nyújt ennél többet.

Ebben és következő írásaimban a három legnagyobb hazai internetes könyváruházat, az Alexandrát, a Bookline-t és a Librit fogom elemezni.

Friss info: Azóta kicsit átalakult az alexandra.hu, amiről itt olvashatsz

Mindháromnak a mai, 2009. január 2-ai lementett állapotát rakom górcső alá, nehogy lehetősége legyen a később sorrakerülőnek a másik hibáit olvasva javítania :)

Kezdem az abc szerinti elsővel: alexandra.hu

Naiv voltam, hogy azt gondoltam lehet értelmes is egy blogszolgáltató.

Most derült ki számomra, hogy csak regisztráltak írhatnak kommenteket a blog.hu új regulációja szerint ide is. Namost, ez olyan mértékben sérti a hozzászólók alapvető használhatósági igényét, a hozzáférhetőség, meg egyáltalán a közösségi szerveződés normáit, hogy

Webes felületek kialakításának módszere különbözik, az asztali alkalmazásokétól. Az AJAX térhódításával örvendetesen javul az internetes oldalak interaktivitása. A felhasználható tengernyi látványelemtől megrészegülve, a grafikai megjelenés tervezése során hajlamosak lehetünk megfeledkezni fontos oldaltervezési elvekről.

Hogyan könnyíthetjük meg a felhasználónak az eligazodást?

Minden, amiről ez a blog szól.

Miről szól?
Weboldalak, webes és nem webes alkalmazások használhatóságát érintő érdekességekről. Mitől jó az egyik és miért rossz a másik. Megosztom szoftverergonómusként szerzett tapasztalataimat. Igyekszem konkrét, gyakorlatban használható ötleteket adni, közérthető formában. Lesznek elemzések, weblap kritikák, tanácsok a használhatatlanságba fordulás elkerüléséhez.

Tisztelet a kivételnek, de magyarországon sem a webfejlesztők, sem az asztali alkalmazások készítői nem fordítanak kellő figyelmet az ergonómiai szempontokra. Tele vagyunk EP (Ergonómiailag Pocsék) díjas termékekkel.

Számít ez egyáltalán?
Miazhogy!!!
Jelentős bevételi tényezőt jelent, ha valamit könnyű és élvezetes használni, mert egyik alapfeltétele a tömeges elterjedésnek.