JUzer EXpiriensz

Íme egy pofonegyszerű használhatósági alapelv, aminek hasznát veheted. Próbáld ki egy tárgyaláson, ahol nem akarnak kellő hangsúlyt fektetni a felhasználó szempontjaira! Vesd be bátran, ugyanis megcáfolhatatlan! Mivel az ember alaptermészetéből következik, nem könnyű találni érvet, ami ellenkezik vele. 

Ha valami jelentős időráfordítást igényel — mindegy, ha valójában nem, elég ha úgy tűnik — akkor biztosan nagyon kevesen fogják használni.

Az alapelvnek igen változatos következményei vannak weben és nem weben egyaránt:

Tömör kutatási adatok hat pontban azok számára, akik hezitálnak, hogy érdemes-e foglalkozniuk a használati élmény szisztematikus tervezésével:

• Minden egyes forint, amit a könnyű használhatóság elérésébe fektetsz,
  10-100 Ft körüli többletbevételt eredményez.
  (IBM)
   
• A használhatósági célok egyben üzleti céljaid is.
  A nehezen használható webhelyed frusztrálttá teszi ügyfeleidet, elapasztja a bevételed és errodálja a márkád megitélését.
  (Forrester Research)
   
• Online boltodban eladásaid 50% százalékáról mondasz le, amikor a vevők nem tudják használni a weboldaladat.
  (Alertbox)
   

Nemrég arról beszélgettem fejlesztőkkel, hogy mennyire nem jut idejük a használhatósági problémák kijavítására. Lélekben szépen lassan elveszítik a kapcsolatot hús-vér felhasználóikkal, mert teljes energiájukkal arra koncentrálnak, hogy időre készen legyen az ígért funkció. Egyetlen dolgot tartanak szem előtt: csinálja a program azt, ami a szerződésben vagy a release tervben elő van írva. Mindegy hogyan, csak működjön. A depresszív hangulat akkor szokott kezdődni, amikor bemutatják a megrendelőnek az első verziót.

Megújulása előtt az iwiw megjelenése és használhatósága olyan borzalmas állapotban volt, hogy nem akartam írni róla, mert pillanatok alatt letargiába ejtett elvéve minden pozitív gondolatomat a világról.

Áprilisban átalakították és azóta egy küllemében rendezett, a navigációt és funkcióit jól csoportosító felhasználói felülettel ellátott iwiw-et látunk viszont.

Előre szólok, hogy most kekeckedő és maximalista módba kapcsolok, hogy megmutathassam néhány még meglévő ergonómiai hibáját.

Valami van, de még mindig nem az igazi. Legutóbbi elemzéseim óta változásokkal állt elő a két legnagyobb könyváruház. Szemezgessünk kicsit az alexandra(pötty)hu-n történt átalakításokból, ott szembetűnőbb a helyzet!

A jól használható szoftverek készítésének sok olyan apró trükkje van, amelyek alkalmazásával elkerülheted a nagy baklövéseket. Van egy gombos baki, ami apróságnak tűnik ugyan, de hatalmas kárt tud okozni, különösen ha veszélyes körülmények között fordul elő. Ezt mutatom meg most.

Képzeljük magunk elé egy modern repülőgép műszerfalát. Leszállás következik, mi vagyunk a pilóták és ezt látjuk:

Ki akarjuk engedni a kerekeket, rutinművelet, minden oké, megnyomjuk a gombot. A kerekek előjönnek, a gomb benyomva marad.

Rendszeresen elrakom a papírokat, amiknek csak az egyik oldalára nyomtattam. A halom gyűlik, mégis alig használok belőle. Mi lehet a probléma? Nézzük szakmai szemmel a nyomtató használatom mentális modelljét

• A nyomtató messze van
• Nem megyek oda nyomtatás előtt, hogy használt papírt rakjak bele. (és itt meg is halt papír-újrafelhasználási törekvésem)
• Előre ki kellene számolnom, hogy hány lapra fogok nyomtatni és annyit belerakni. Eggyel sem többet, mert azt az utánam jövő fogja megkeserülni

A megoldásra Tóth-Czifra Zoltán egy ragyogó ötlettel szolgál

Dizájn cserével nem valószínű, hogy rendbe lehet rakni egy rosszul használható oldalt. A felhasználóbarát működéshez a látogatók gondolkodásához passzoló információs szerkezet teremt stabil alapot. Ha az rendben van, akkor később már el sem lehet rontani.

Az emberek fejében élő gondolati modellek évtizedek alatt alig-alig változnak, a használati élmény tervezése pedig épp ezekre alapoz. Gombnak hívunk egy képernyőn kattintható elemet, holott már semmi köze sincs a valódi gombokhoz. Az analógia mégis működik.

bookline.hu

Mindjárt az első benyomás, hogy vannak szabad terek. Szellős az oldal, szemnek jóleső a feltérképezése. Nem lennék meglepődve ha kiderülne, hogy a Bookline webhelyét készítő csapatban használhatósági szakember is részt vett.

Az ajánló felülete domináns méretű, figyelmet követel. Tartalma folyamatosan változik és mindíg emberek szerepelnek rajta könyvborítók helyett. Mivel a főoldal érkeztető oldal (landing page) is egyben, ennek a reklámnak itt jó helye van.

A Bookline főfelirat mellett a "/könyv" kiegészítés egyértelműen jelzi, hogy mi az oldal lényege. Mivel a cég neve nem magyar, szükség van erre az apróságra a fejtörő mentesség érdekében. Kis piros pont máris beírva.

Soha ekkora szívességet szakíró még nem tett, mint Steve Krug. Tömören, tele képekkel, csak a lényegre koncentrálva mindenre megtanít, amit egy halandónak tudnia érdemes a weboldalak értelmes kialakításáról. Mindezt annyira szórakoztató stílusban, hogy garantáltan nem rakod le a harmincadik oldal után.

A kötet tipográfiai kivitelezése már önmagában iskolapéldája a használhatóságnak. Jól megválasztott betűfajták, hangsúlyos tagolás, világító címsorok és érthető ábrák teszik gördülékennyé az olvasást.

Kicsit még Alexandrázunk!

A Keresőben meg kell adni, hogy címben, szerzőben vagy egyebekben keresünk.
Valószínűleg valami technikai szempontból született így, mindenesetre egyáltalán nem szolgálja a könnyű használatot. Ne kelljen semmilyen adatkategóriát kiválasztani, hanem keressen mindenben. Ha sok találat lesz, akkor majd úgyis tovább szűkít a látogató, de sokkal valószínűbb, hogy egyből rálel valami számára érdekesre. Az összetett keresés alig nyújt ennél többet.

Ebben és következő írásaimban a három legnagyobb hazai internetes könyváruházat, az Alexandrát, a Bookline-t és a Librit fogom elemezni.

Friss info: Azóta kicsit átalakult az alexandra.hu, amiről itt olvashatsz

Mindháromnak a mai, 2009. január 2-ai lementett állapotát rakom górcső alá, nehogy lehetősége legyen a később sorrakerülőnek a másik hibáit olvasva javítania :)

Kezdem az abc szerinti elsővel: alexandra.hu

Naiv voltam, hogy azt gondoltam lehet értelmes is egy blogszolgáltató.

Most derült ki számomra, hogy csak regisztráltak írhatnak kommenteket a blog.hu új regulációja szerint ide is. Namost, ez olyan mértékben sérti a hozzászólók alapvető használhatósági igényét, a hozzáférhetőség, meg egyáltalán a közösségi szerveződés normáit, hogy

Webes felületek kialakításának módszere különbözik, az asztali alkalmazásokétól. Az AJAX térhódításával örvendetesen javul az internetes oldalak interaktivitása. A felhasználható tengernyi látványelemtől megrészegülve, a grafikai megjelenés tervezése során hajlamosak lehetünk megfeledkezni fontos oldaltervezési elvekről.

Hogyan könnyíthetjük meg a felhasználónak az eligazodást?

Minden, amiről ez a blog szól.

Miről szól?
Weboldalak, webes és nem webes alkalmazások használhatóságát érintő érdekességekről. Mitől jó az egyik és miért rossz a másik. Megosztom szoftverergonómusként szerzett tapasztalataimat. Igyekszem konkrét, gyakorlatban használható ötleteket adni, közérthető formában. Lesznek elemzések, weblap kritikák, tanácsok a használhatatlanságba fordulás elkerüléséhez.

Tisztelet a kivételnek, de magyarországon sem a webfejlesztők, sem az asztali alkalmazások készítői nem fordítanak kellő figyelmet az ergonómiai szempontokra. Tele vagyunk EP (Ergonómiailag Pocsék) díjas termékekkel.

Számít ez egyáltalán?
Miazhogy!!!
Jelentős bevételi tényezőt jelent, ha valamit könnyű és élvezetes használni, mert egyik alapfeltétele a tömeges elterjedésnek.